Egészségügyi tévhitek

foto

Egészségügyi tévhitek

Nincs hozzászólás a(z) Egészségügyi tévhitek bejegyzéshez

 Az Országos Mentőszolgálat Alapítvány a Nagy Elsősegély Teszt keretében 1000 főt kérdezett meg többek között arról, hogy tudják-e, mi a teendő például, ha valaki elájul a napon, mennyi az ajánlott napi folyadékbevitel, vagy mi számít magas vérnyomásnak. „A teszt értékeléséből kiderült, hogy sokan nincsenek tisztában a helyes válaszokkal, ezért az Alapítvány az eredmények nyilvánosságra hozatalával – és természetesen a jó megoldások feltüntetésével – olyan képzési tevékenységbe kezdett, amelynek célja a lakosság egészségügyi tudásának javítása. A tesztet követően nyáron a leggyakoribb nyári veszélyekre figyelmeztettek, most pedig egy újabb problémakörre hívják fel a figyelmet.

Számos népi bölcsesség, szakszerűtlen praktika, városi legenda él a köztudatban, melyek alkalmazásával kisebb sérüléseinket saját magunk próbáljuk ellátni, betegségeinket kikúrálni. Azonban ezek jó része olyan, amely nemhogy nem segít, de nagyon is sokat árt, sőt, némelyik akár életveszélyhez is vezethet.
Az egyik legnépszerűbb tévhit a vérzéshez köthető, amit a legtöbben szorítókötéssel orvosolnak, ami azonban elzárja az adott végtag vérkeringését, így egy bajból kettőt csinálva könnyen szövetkárosodást okozhatunk. Alkalmazzunk inkább nyomókötést a seben, és ügyeljünk, hogy a használt anyagok mindig tiszták és sterilek legyenek. Fontos, hogy a végtagot a szív magassága fölé emeljük.
Orrvérzés esetén sokan azonnal hátrahajtják a fejüket, melynek következtében a vér hátracsorog, és az illető vagy saját vérébe fullad bele, vagy lenyeli azt, és hányni kezd. A legjobb, ha befogjuk az orrunkat, vagy zsebkendőt dugunk bele, kb. 10 percig. Ha ezután sem áll el a vérzés, azonnal forduljunk orvoshoz.
Ha valaki olyan rosszul lesz, hogy úgy érzi, le kell feküdnie, ne gátoljuk meg ebben. Amíg fennáll a rosszullét, ne ültessük fel, mert az ájuláshoz vezethet, ha pedig előrebukik a feje, az elzárhatja a légutakat, és leállhat a légzése is. Hagyjuk feküdni, ha fekvés közben elájulna, helyezzük stabil oldalfekvésbe.
Fertőzésveszélynek tesszük ki magunkat abban az esetben, ha méhcsípés áldozatai leszünk és a fullánkot kapargatással szeretnénk eltávolítani, a mérget pedig megpróbáljuk kiszívni a sebből, holott egy tiszta csipesszel és antihisztamin tartalmú krémmel gyorsan és szakszerűen orvosolhatjuk a bajt.
Rossz berögződés, hogy a citromlé, az ecet vagy a pálinka jó ellenszere lehet a herpesznek. Nem érdemes bevetni őket, ugyanis nemcsak kimarhatják a bőrt, de alaposan ki is száríthatják azt, ami a gyógyulást csak még fájdalmasabbá teszi. Amire ilyen helyzetekben szükségünk lehet, azok a hámosító gyulladáscsökkentő készítmények, melyeknél azonban nem szabad elfelejteni, hogy csak tünetet kezelnek.
Gyakori az égési sebek otthoni (félre)kezelése is. Sokan zsíros anyaggal, pl. vajjal kenegetik, ráadásul betekerik, ami óriási hiba. A legfontosabb – ezekkel ellentétben – a legalább 10-15 perces hűtés (hideg folyó víz alá kell tenni), a tenyérnyinél nagyobb sérülés, hólyagosodás vagy láz esetén pedig az azonnali orvosi segítségnyújtás kérése.

Egy másik, és igencsak elterjedt tévhit, hogy az alkohol felmelegít minket a hidegben. Az arcunk talán kipirul és az a bizonyos melegség érzet is meglesz, amire egy téli forraltborozáskor vágyik az ember, azonban ezen túl mást nem várhatunk a dologtól, sőt: valójában éppen az ellenkezője történik. Az alkoholnak értágító hatása van, a test felől a végtagokba áramoltatja a vért, és még jobban kihűléshez vezethet.

About the author:

Leave a comment

14 + 11 =

Back to Top