Bőrsérülést okozó gyógynövény

342

Bőrsérülést okozó gyógynövény

Nincs hozzászólás a(z) Bőrsérülést okozó gyógynövény bejegyzéshez

Az óriás medvetalp komoly égési sérülés jellegű heveny bőrgyulladást okozhat és hónapokra hólyagos foltokat hagyhat a bőrön.

Már Magyarországon is terjed a Kaukázusból származó óriás medvetalp. A növény Kárpátalján mindenhol megtalálható, tömegével nő. Érintése veszélyes, komoly égési sérüléseket és heveny bőrgyulladást okozhat.
A növényt a múlt század 60-as éveiben állati takarmányként termesztették Kárpátalján, azóta a veteményeskertektől a strandokig mindenhol elterjedt.

Az orvosok azt tanácsolják, a növénnyel való érintkezés után a bőrfelületet azonnal mossuk le, és óvjuk a fénytől.
A medvetalp nedve nagyon fényérzékeny hatású, főleg ha napfény éri, mert akkor az ultraibolya sugárzás kémiai reakciót vált ki, ami lényegesen megnöveli a mérgező anyagok koncentrációját, ez váltja ki az égési sérüléseket
A kaukázusi medvetalp csak a virágzásakor ártalmas az emberre, ez az időszak viszont egész nyáron tart.
Általában 2–5 méter magasra nő meg, ritkán a 7 métert is elérheti.
A medvetalp évelő növény. Ké­ső tavasztól nyár végéig virágzik. A magvak ősszel érnek meg, egy növény több százezer termést hozhat. Erősen invazív faj, az összes többi növényt kiszorítja az adott területről.

Mérgezési veszély

A kaukázusi medvetalp az zel­lerfélékre jellemzően fu­ra­no­kumarinokat tartalmaz, de a többi növényhez képest sokkal nagyobb mennyiségben. Ez az anyag azon felül, hogy rákkeltő, a bőrt erősen fényérzékennyé teszi.
Ehhez a növény puszta megérintése is elegendő, a finom szőröknek köszönhetően. Ha az érintett bőrfelületet UV-sugárzás éri, a bőr kipirosodik, viszketni kezd, és 16–48 órán belül égési sérülésekre emlékeztető hólyagok jelennek meg rajta. Ezek helyén feketés, lilás bőrelszíneződések és hegek maradnak vissza. Szembe kerülve átmeneti, vagy akár végleges vakságot okoz.
Németországban 2003-ban 16 ezer balesetet regisztráltak. 2008-ban az év mérgező növényének választották.
Ha a növény a bőrünkhöz ér, szappanos vízzel alaposan mossuk le az érintett területet, és forduljunk orvoshoz!

A kaukázusi medvetalp igazi túlélőművész: ha kivágják, azonnal újrahajt, és 4–6 hét alatt gyakorlatilag teljesen regenerálódik. Ezt mélyre nyúló karógyökerei teszik lehetővé. A gyomirtók csak a hajtásokat pusztítják el, a gyökerek ellen hatástalanok. Ha a gyökér fölé egy nagy, nehéz kőlapot helyezünk, az két éven belül elpusztul. A magvak azonban hét évig is csíraképesek maradnak, ezért a területet még sokáig rendszeresen ellenőrizni kell. A növény közelében csak teljesen zárt ruházatban és védőszemüvegben szabad dolgozni.
A kaukázusi medve­talp (He­racleum mante­gaz­zi­a­num) az zellerfélék családjába tartozik. A Kaukázus vi­dékén, illetve Közép-Ázsiában őshonos. Európába a 19. században telepítették be dísznö­vényként. Figyelemreméltó szaporodóképességének és igénytelenségének köszönhetően gyorsan kiszabadult a kertekből, és mára szinte az egész kontinensen elterjedt. Hazánkat többé-kevésbé elkerülte, bár a Tisza egyes szakaszain, illetve Keszthely környékén már tömegesen előfordul.

About the author:

Leave a comment

három × egy =

Back to Top