Őrült világ

Ha manapság egy beszélgetésben a „szavazás” és az „Európa” szó megjelenik, szinte bizonyos, hogy nem a május végi választásról, hanem az Eurovíziós versengésről folyik a diskurzus. Mert ugyan kit érdekel, hogy a giga EU-parlamentben ki lesz az a 21 személy, akiket Magyarország delegál? Nem mindegy? Sokkal nagyobb súllyal jelenik meg a médiában – és ezáltal az emberek gondolatvilágában az, hogy kit küldünk a dalversenyre, és hogy az vajon legyőzheti-e a szakállas osztrák férfi-nőt?

Sokan kritizálják a dalversenyt, hogy már nem csupán arról szól, hogy melyik dal a legjobb és melyik előadó teljesítménye emelkedik ki a mezőnyből, hanem az országok egymáshoz fűződő viszonya alapján dől el, hogy melyik produkció hány pontot kap. Két ország közötti kapcsolat nagyon jól kivehető egymás fel- vagy lepontozásában.
A verseny lényege, hogy egyik ország sem voksolhat a saját indulójára, így a nemzetek versenyzői felett más nemzetek szavazói törnek pálcát.
Ebből a szemszögből nézve az ötödik helyen végzett magyar versenyzőre leadott pontszámok alapján van min elgondolkodni.
Oroszországtól kaptunk hat pontot – a paksi több ezermilliárdos bővítés után ennyi jár is… San Marinotól 7-et kaptunk – nekik valószínű tényleg tetszett a Running. Azerbajdzsán 8 pontot adott. Hát igen, az ősi gyökerek…

Lengyel-magyar barátság

No de mi történt a lengyelekkel? Nulla! A Békemenetesek nem nézték a dalversenyt? Vagy a Kossuth téren voltak aznap a kormányfői beiktatáson, és nem értek haza?
Nullát kaptunk az angoloktól is. Hány százezer kalandvágyó magyar is él ott jelenleg?
Montenegrótól 12 pont! Csak nem a magyar-montenegrói kiemelt gazdasági partnerségről tárgyaló Szijjártó Péternek köszönhetjük? Montenegró olajkincsének kitermelésében részt vehet a Mol, a villamosenergia-hálózat modernizálásában is számítanak a Magyar Villamos Művek Zrt. stratégiai részvételére. Sőt, vasútfejlesztési programokat is indítunk közösen.
Románia 10 pont. Köszönet az erdélyi magyaroknak! Ha mi adtunk lehetőséget arra, hogy beleszóljanak az országgyűlési választásokba, akkor ez a 10 pont minimum jár a magyar dalnak.
No de ki tetszik nekünk, magyaroknak? Nyolcat adtunk a svédeknek – oké, ők meg nekünk hetet. Kiderült, hogy szeretjük az osztrák szakállas nőket is. Annyit cikkeztek róla az elmúlt napokban, hogy ez nem is volt kérdés. De a legtöbb pont a hollandoknak ment. No, ez nem is olyan egyszerű. Tudható, hogy a holland királynő egyik őse Árpádházi Szent Erzsébet, II. Endre magyar király lánya volt (egyébként az angol királynőé is). De nem hinném, hogy ez sokat nyom a latban. Valami foci-kapocs is lehetne, de ehhez bevallom egyáltalán nem értek. Van még egy harmadik lehetőség: tényleg jó volt a holland dal. Ezt sajnos nem tudom eldönteni, mert nem láttam a dalfesztiválból egy percet sem. Számomra a május 25-i voksolásnak jóval nagyobb a tétje. Ott lényegi kérdések dőlnek el a következő öt évre – és félő, hogy azon nem fogunk tudni önfeledten szórakozni.

A modern Európa egyik különleges alkotása a dán tengeri kikötőben , Esbjergben „ülő” szoborcsoport (a képen).  Az „Ember találkozik a tengerrel” nevet viselő monumentális mű az emberi tisztaságot és a természet irányába tanúsított figyelmet sugallja. A négy teljesen egyforma 9 méteres hófehér figura titokzatos tekintettel kémleli a tengert. Vajon onnan mi vár ránk?