Készülhetünk a hőhullámokra

 A klímaváltozás gyakoribb és súlyosabb hőhullámokat vált majd ki az elkövetkező 30 évben – függetlenül a légkör széndioxid-tartalmától, amit az emberiség bocsát ki az atmoszférába.

Az olyan extrém hőhullámokat, mint ami Ausztráliát 2009-ben és az USA-t 2012-ben sújtotta, 3-szigma eseményeknek nevezik a kutatók. Ezekről azt állítják, hogy 2020-ra megduplázódik, 2040-re pedig megnégyszereződik a terület, amelyet érintenek.
Eközben a még súlyosabb – 5-szigma besorolású – nyári hőhullámok, amelyek ma még tulajdonképpen nincsenek is, a globális szárazföldi terület 3%-át fogják érinteni.
Mindez a 21. század első felében fog bekövetkezni.
Az előrejelzések azt mutatják, hogy 2100-ra a 3-szigma hőhullámok a globális szárazföldi terület 85%-ára terjednek ki, a 5-szigma hőhullámok a globális földterület 60%-át sújtják.
2010-ben 3-szigma besorolású esemény volt az oroszországi hőhullám, amely hatalmas területre terjedt ki: a Balti-tengertől a Kaszpi-tengerig. A moszkvai régióban az átlaghőmérséklet egész júliusban 7 Celsius fokkal volt melegebb a normálisnál: 25 Celsius fok. Több területen 40 fok feletti hőmérsékletet mértek.
A rendkívüli hőmérsékleti értékek nagy kárt okoznak a társadalomnak és az ökoszisztémáknak, gyakran következnek be miattuk  hőséggel összefüggő halálesetek, erdőtüzek, termés-veszteségek. Úgyhogy az extrém hőhullámok gyakoribbá válása komoly kihívást jelent a társadalom számára.