Magyar narancs

 Emlékszünk még a Tanú című film Pelikán elvtársára, aki bevezette a magyar narancs fogalmát? Kicsit sárga, kicsit savanyú, de a miénk!

Valami ilyesmit érzek, ha a jobban teljesítünk szlogeneket olvasom. A tudatosan megtervezett, cselesen végrehajtott, széles tömegeket manipuláló négy évi kormányzás után mit tapasztalunk? Haldoklik a demokrácia. Megy a komcsizás, más nézetűek hazaárulózása. Folyamatos tisztogatás, kulturális terror, parttalan demagógia. Nemzetközi elszigetelődés, szociális bizonytalanság és fokozódó szegénység.

Néhány állítás – és a valóság:

A kormányváltás óta nőtt a minimálbér – viszont a reálértéke csökkent.

Az ország IMF-tartozása 0 Ft.  – Igaz, hogy nem tartozunk a Nemzetközi Valuta Alapnak, melytől kedvezményes, 2–3 %-os kamattal vehettünk volna fel kölcsönöket. Helyette a nemzetközi pénzpiacról kölcsönzünk, jóval magasabb, 6–8 %-os kamatterhekkel. Az emiatt fizetendő kamatkülönbözet napi több százmillió Ft-tal terheli meg a költségvetést.

Csökkent a munkanélküliek száma – belőlük lettek a közfoglalkoztatottak.

Az elmúlt 3 évben 3500 fővel több rendőr állt szolgálatba. De akkor miért nem jut még mindig Mátraverebélybe legalább egy?

A kormányváltás óta 120 korszerű mentőautó állt forgalomba. 1000 mentőautóból 300 átlépte a 10 éves korhatárt. 2011-ben 10-ről 13 évre emelték a mentésben felhasználható kocsik korát.

Átvállalták az önkormányzatok adósságállományát – ám ez az adósság megmaradt! Az adós önkormányzatok helyett most már valamennyiünk terhe. Stb. stb.

Sajnos ez épp olyan torz sikerpropaganda, mint az a bizonyos magyar narancs.
Zárásként újabb idézet a Tanú magyar narancsos jelenetből: – Ugyan, kit csaptunk be? Magunkat? Mi tudjuk, miről van szó. A kutatókat? Azok örülnek, hogy plecsni van a mellükön. A széles tömegeket? Azok úgyse esznek se narancsot, se citromot, de boldogok, hogy velünk ünnepelhetnek. Az imperialistákat? Ühüm, azoknak alaposan túljártunk az eszén. Nem szeretnék most a helyükben lenni! Kiadtuk a jelszót: legyen magyar narancs! És lett magyar narancs. Mi nem ígérgetünk a levegőbe.

Meg is vagyunk ám nyugodva. Csak az a baj, hogy azt érezzük: az élet nem egy habostorta.
És kik is azok az imperialisták, akiket jól átvertünk?