Az ukrán fennmaradás feltétele: 300 ezer bevándorló évente

Ukrajnában 60 éven át – az 1960-as évek közepe óta – a születési ráta még a generációk egyszerű reprodukcióját sem biztosítja. Ahhoz, hogy a következő nemzedék legalább akkora legyen, mint az előző, 100 nőnek körülbelül 215 gyermeket kell világra hoznia. 2021-ben ez a szám Ukrajnában 120 volt. A legalacsonyabb e mutató 2001-ben volt – 109. Ennek megfelelően minden újabb generáció kisebb az előzőnél.

Komoly probléma, hogy nagyon magas a korai halálozási arány – főleg a férfiak körében. Ukrajnában a húszéves fiatalemberek 42%-a nem éri meg a 65. életévet, azaz munkaképes korban hal meg. Ezek 2021-es adatok, nem veszik figyelembe a háború hatását, amely tovább rontja a helyzetet. A nők esetében ez az arány 19%. Összehasonlításképpen: a szomszédos Lengyelországban az arány 27%. Ez elsősorban az egészségtelen életmód következménye.

A 65 éven felüliek aránya már 20%-kal haladja meg a 15 éven aluli fiatalok arányát.

Mindenki tudja és tapasztalja, hogy évek óta tart a lakosság nagyarányú kiáramlása külföldre. A háború előtt úgy becsülték, hogy mintegy 3 millió ukrán dolgozik külföldön. Körülbelül 6 millió ember távozott a háború miatt. Ha hozzávesszük a „háború előtti” 3 milliót, rendkívül ijesztő a helyzet.

Az Eurostat adatai szerint 2023. augusztus 1-jén 4,1 millió ukránt tartottak nyilván az uniós országokban. Németországban a legnagyobb a migránsaink koncentrációja, s nem Lengyelországban, ahol idén augusztus 1-től az ukránok kiáramlása meghaladja a beáramlást. De ezek az ukránok nem mind térnek vissza Ukrajnába. A gazdagabb országokba mennek. Főleg Németországba, Csehországba és Hollandiába. Ez egy rossz tendencia, mivel az emberek eltávolodnak a határoktól. A tapasztalat azt mutatja, hogy ebben az esetben jelentősen csökken a visszatérésük esélye.

A Menekültügyi Főbiztosság szerint márciusban körülbelül 1,2 millió ember élt Oroszországban és Fehéroroszországban. Körülbelül egymillióan vannak a világ más országaiban. Ezek főleg Nagy-Britannia, az USA, Kanada, Argentína és Japán.

Ukrajna lakossága az 1991-es határok között 2023. január 1-jén körülbelül 37,6 millió fő volt. Azóta drasztikus volt a népesség fogyás. Ez azt jelenti, hogy nem lesz elegendő munkaerő Ukrajnában.

2022. március 10-ig naponta körülbelül 100 000–120 000 ember hagyta el Ukrajnát. Főleg Kijevből és Harkivból utaztak el az emberek. Ezek aktív állampolgárok, akik nem féltek elutazni – nem minden nő lett volna képes egyedül kiutazni a gyermekeivel. A Németországban élők 70%-a felsőfokú végzettséggel rendelkezik. Ők tudnak alkalmazkodni. Ráadásul a távozók harmada 18 év alatti gyerek. Ha külföldön részesülnek oktatásban, akkor nagy eséllyel ott is maradnak.

Minél kisebb a munkaképes korú népesség a nyugdíjasokhoz képest, annál nagyobb teher nehezedik a dolgozókra. És ez az adókat is érinti. Ez azt jelenti, hogy nem lesznek alacsonyak. Ennek eredményeként a vállalkozók számára jövedelmezőbb lesz, ha Ukrajna helyett más országokban nyitják meg vállalkozásukat.

Érdemes küzdeni a migráció ellen?

A balkáni országok tapasztalatai azt mutatták, hogy a térség háborúja után a menekültek 30%-a tért vissza származási országába. Ez annak ellenére van így, hogy a szerbeket gyakorlatilag erőszakkal kiutasították Németországból, amely akkoriban alig volt érdekelt a további munkaerőben, mivel az NDK-val való újraegyesítéssel foglalkozott. Most teljesen más a helyzet. A németek ingyen tanítják migránsaiknak a német nyelvet. Vagyis nem az a céljuk, hogy azok térjenek vissza Ukrajnába.

Felkészülni évi 300 000 külföldi migránsra

Ukrajna nem mondhat le a bevándorlókról. Hiányozni fognak az építőmunkások. Be kell majd fektetni a külföldi munkaerőbe. Erre a lakosságot fel kell készíteni.

Olyan politika kialakítására is szükség van, amely az ukrán értékrend elfogadására kényszerítené a bevándorlókat. Ahhoz, hogy a lakosságot a 30 milliós szinten tartsák, évente körülbelül 300 000 migránst kell bevonzani. Ez sok. És valószínűleg nem lengyelek vagy fehéroroszok lesznek, hanem szegényebb országokból származó emberek.

——————-

Az írás Ella Libanova, az Ukrán Nemzeti Tudományos Akadémia M. V. Ptuha Demográfiai és Társadalomkutató Intézetének igazgatója felszólalása alapján készült, melyet a Gazdasági Minisztérium által szervezett Regionális Gazdasági Fórumon mondott el Kijevben 2023 októberben.