Ez a gond az akkumulátorgyárakkal – 8 pontban összefoglalva

Magyarország  2027-re várhatóan 194 gigawattóra akkumulátorgyártó kapacitással fog rendelkezni, ami világszinten a negyedik legnagyobb lesz Kína, az Egyesült Államok és Németország után.

A hazai autógyáraknak egyre nagyobb szüksége van akkumulátoripari beszállítókra, ráadásul Európa szerte növekszik a kereslet az akkumulátorok iránt. A növekvő igényekre reagálva a hazai iparfejlesztésnek kiemelt célja lett az akkumulátoripari kapacitások bővítése, így egyre több akkumulátoriparhoz kapcsolódó beruházás érkezik az országba elsősorban a Távol-Keletről. A növekedés.hu összegyűjtötte a meglévő és tervezett létesítményeket.

Meglévő akkumulátorgyárak

• Komáromban a dél-koreai SK ON társaság működtet akkumulátorgyárat. A gyár alapkövét 2018-ban tették le.
• Gödön a szintén koreai Samsung SDI gyára 2016-ban, barnamezős beruházásként jött létre, a korábbi tv-képernyő gyár átalakítása után. A termelés 2018-ban indult meg, majd 2019-ben bejelentették a gyár bővítését.
• Szintén 2019-ben települt Magyarországra a japán GS Yuasa. Miskolcon hozott létre új Li-ion akkumulátorgyárat.
• Kivételt jelent a jászberényi JászPlasztik. A JászPlasztik ugyanis nem külföldi cég, hanem magyar tulajdonban lévő vállalkozás. A cég a ’90-es évek óta gyárt akkumulátorokat Magyarországon.

Alkatrészgyártás

Az akkumulátorgyárakhoz kiépültek alkatrészgyártó kapacitások is.

• Tatabányán a dél-koreai Soul Brain gyárt akkumulátorokhoz szükséges elektrolitot
• Környén a dél-koreai Volta Energy Solutions gyárt akkumulátor-rézfóliát
• Gödöllőn a kínai Shenzen Kedali gyárt akkumulátor alkatrészt
• Pécelen a japán Mectec-csoporthoz tartozó Enmech készít elektromos és hibrid járművekhez akkumulátor-összekötő alkatrészeket
• Monoron a dél-koreai Shinheung Sec állít elő akkumulátor alkatrészeket
• Szigetszentmiklósona szintén dél-koreai SungEel Hitech akkumulátor újrahasznosító/feldolgozó üzemet működtet
• Bátonyterenyén is nekik van üzemük.

Már a 2010-es évek második felére komoly akkumulátoripari kapacitások költöztek az országba, 2021-től viszont újabb akkumulátorgyártáshoz kapcsolódó beruházási hullám indult meg az országban.

Új akkumulátorgyárak

Messze a legnagyobb beruházás a hazai akkumulátorgyártás történetében a debreceni CATL üzeme. A kínai nagyvállalat 7,34 milliárd euró értékben épít akkumulátorgyárat a hajdúsági megyeszékhelyen, ezáltal közvetlenül 9 ezer új munkahelyet hozva létre. A CATL többek közt a Mercedes-Benz, a BMW, a Stellantis és a Volkswagen beszállítója. Mivel a 4 cég közül 3 hazánkban is gyárt autókat, így a cívisváros jó logisztikai adottságai mellett ez is döntő lehetett a beruházási helyszín kiválasztásakor.

Debrecen egyébként úgy tűnik kiemelt akkumulátoripari központtá fog válni a közeljövőben, hiszen szintén a kelet-magyarországi nagyvárosba települ a kínai EVE Power akkumulátorgyára. Az EVE Power 2026-ra elkészülő új üzeme kimondottan az épülő debreceni BMW gyár igényeit fogja kiszolgálni.

Iváncsán is épül új akkumulátorgyár. A dél-koreai SK ON Komárom után Iváncsán hozza létre a következő hazai üzemét, ami egyben a cég második európai üzeme is. A gyár már idén ősszel megkezdheti a termelést. A 2019-ben elindult beruházás értéke 239 milliárd forint.

Új alkatrész beszállítók

• A Komárom-Esztergom vármegyében található Ácson a kínai Huayou Cobalt fog új évi 100 ezer tonna katódanyagot előállító üzemet megvalósítani.
• Nyíregyházán a koreai W-Scope Corporation épít lítium-ion akkumulátorokhoz használt szeparátorfilm gyárat
• Debrecenben a koreai EcoPro épít katód gyárat
• Fóton a hongkongi BYD Electric Bus & Truck épít akkumulátor összeszerelő üzemet
• Vácon a dél-koreai Nice LMS hoz létre akkumulátor alkatrész gyárat
• Sóskúton a szintén koreai Donghwa Electrolyte épít elektrolit és NMP finomító üzemet

Mi a gond?

Az akkumulátorgyárak óriási vízigénnyel bírnak.

Ezt jól példázza a gödi akkumulátorüzem vízfelhasználása, ami összesen egy 87 500 fős lakosságú város felhasználásának felel meg.

Utóbbi alapvetően két szempontból jelent problémát. Egyrészt a globális időjárás változás hatására a víz egyre szűkösebben és válto áll a rendelkezézékonyan áll rendelkezésre, másrészt egy ilyen üzem ellátása jelentős vízközmű beruházásokat igényel, amelyek szükségszerűen versenyeznek a lakosság, a mezőgazdaság, vagy éppen a környezet igényeivel.

Az MTA Fenntartható Fejlődés Elnöki Bizottságának (FFEB) állásfoglalása a Magyarországon jelenleg működő, telepítés alatt álló és jövőben telepítendő akkumulátorgyárak ügyében

Az elsősorban elektromos járművek előállításához szükséges akkumulátorok gyártásának hazai helyzete az elmúlt hónapokban mind a tudományos közösség, mind a közvélemény figyelmét felkeltette, amit a már működő és tervezett üzemek környezeti, gazdasági és társadalmi hatásai indokolnak. Ezen összetett hatások értékelését nem elegendő egy-egy meghatározott nézőpont szempontjából, elszigetelten elvégezni, ezért az MTA Fenntartható Fejlődés Elnöki Bizottsága fontosnak tartja felhívni a figyelmet arra, hogy a témát annak teljes komplexitásában, a fenntartható fejlődés elveinek a figyelembevételével és a fenntarthatóság valamennyi aspektusára és azok összefüggéseire tekintettel kell vizsgálni.

1. A fenntartható fejlődés elveivel ellentétben a már megvalósult, illetve megvalósítás alatt álló fejlesztéseket nem előzte meg széles körű társadalmi tájékoztatás és egyeztetés, ezért szükséges az akkumulátorgyártás felfuttatására építő gazdasági stratégiával kapcsolatos valamennyi érv és ellenérv megjelenítése, vitába vonása és az aggodalmak érdemi kezelése.

2. Szükséges nyilvánosságra hozni azokat a számításokat, amelyek alapján a kormány hosszú távon és fenntarthatóan jelentős társadalmi hasznot remél a beruházásoktól.

3. Kiemelten fontos, hogy nyilvánosságra kell hozni a gyárak monitoring- és haváriaterveit, és meg kell teremteni a szakmai és társadalmi ellenőrzés lehetőségét.

4. Meg kell erősíteni, illetve ki kell egészíteni a környezeti és társadalmi kockázatok felmérésre, értékelésére és kezelésére alkalmas intézményrendszert. Szorosabbá kell tenni a különböző szakpolitikák közötti együttműködést a beruházásokkal kapcsolatos döntéshozatal során.

5. Az esetlegesen szükségessé váló hatósági szankciókat összhangba kell hozni a potenciális károk mértékével és az üzemek által a tulajdonosaik számára generált bevételekkel.

6. Részletesen vizsgálni kell a gyártó üzemek erőforrás-felhasználásának, nevezetesen az energia- és vízhasználat mértékének a kérdését, és az egyéb helyi igények várható alakulásának figyelembevételével részletes terveket kell kidolgozni a következő évtizedekre. Indokoltnak látjuk, hogy a betelepülő vállalatok vállaljanak jelentős anyagi szerepet a működésükhöz szükséges energetikai és infrastrukturális fejlesztések finanszírozásában.

7. Vizsgálni és megnyugtatóan rendezni kell a kiterjesztett gyártói felelősség tényleges érvényesülésének mikéntjével kapcsolatos kérdéseket.

8. Biztosítani kell, hogy a fejlesztések minél inkább hozzájáruljanak a tudásalapú tárasadalom hazai megteremtéséhez és az innovációhoz, és elő kell segíteni, hogy a hazai vállalkozói szféra (különösen a kkv-k) is be tudjanak kapcsolódni a tervezett tevékenységekbe.