Miért kellett félrevezetni az újságírókat?

Miért kellett félrevezetni az újságírókat?

A New York Times korábbi újságírója vezető tudósok egy csoportját támadja, amiért “egyértelműen” félrevezették őt a Covid laboratóriumi eredetével kapcsolatban a világjárvány kezdetén.

Donald McNeil Jr. elmondta, hogy szkeptikus lett a vírus egy wuhani laboratóriumban történő előállításának hipotézisével kapcsolatban, miután több vezető járványügyi virológus is ragaszkodott ahhoz, hogy ez nem lehetséges.

McNeil úr azt mondta, hogy az ő “letérítésére” tett erőfeszítéseik befolyásolták az újságnak az elméletről szóló tudósítását, és valószínűleg hozzájárultak ahhoz, hogy a témát egy évre “ejtették”.

A szakértők azonban kezdetben úgy gondolták, hogy a laboratóriumi eredet hihető, de ezt politikai okokból nem akarták nyilvánosságra hozni, a köztük lévő üzenetek halmaza szerint, amelyeket véletlenül egy amerikai kongresszusi bizottság hozott nyilvánosságra tavaly.

McNeil úr a The Wisdom of Plagues (A járványok bölcsessége) című könyvében, amely 25 évre tekint vissza, amikor a járványokról tudósított, azt mondta, hogy a tudósok “egyértelműen félrevezettek engem a korai szakaszban”, és ő “a megtévesztés áldozata” volt. Azt mondta, “csalódott bennük és magamban is, hogy ilyen könnyen bedőltem”.

“Az egy dolog, ha egy politikus hazudik, és nem ellenőrzi az egészet. De a vírusos evolúcióval kapcsolatban kihez fordulsz második véleményért?”

“Ha Albert Einstein biztosítana téged arról, hogy az atommaghasadás ártalmatlan, kire bíznál, hogy idézd, mondván: “Einstein nagyot téved”?”.

McNeil úr 2021-ben mondott fel a New York Timesnál, miután a lap megrovásban részesítette, amiért megismételt egy diák által használt faji sértést egy olyan vitában, amelyben arról volt szó, hogy a diákot fel kellene-e függeszteni az iskolájában.

Tavaly az amerikai Felügyeleti Bizottság által nyilvánosságra hozott magánüzenetekből kiderült, hogy több olyan tudós közötti beszélgetés is napvilágot látott, akik a Nature Medicine című szaklapban 2020 márciusában megjelent kulcsfontosságú tanulmányt írtak.

A The Proximal Origin of Sars-CoV-2 című tanulmány azt állította, hogy a világjárványt egy természetes átterjedési esemény okozta, és nagyban hozzájárult a vírus eredetéről szóló vita elfojtásához.

A szerzők között volt Andrew Rambaut brit tudós, az Edinburgh-i Egyetem molekuláris evolúcióval foglalkozó professzora és az első szerző, Kristian Andersen professzor, a kaliforniai La Jolla-i Scripps Kutatóintézet munkatársa.

Az üzenetekből kiderült, hogy a publikálást megelőző hetekben a tudósok elismerték a laboratóriumi eredet lehetőségét, de aggódtak a kínaiak felzaklatása miatt.

Az üzenetek némelyikében a kutatók arról is beszéltek, hogyan válaszoljanak McNeil úrnak a vírus eredetével kapcsolatos kérdéseire.

McNeil 2020. február 6-án e-mailt küldött Rambaut és Andersen professzoroknak egy olyan fülest, amely szerint a kormány megpróbálja megvizsgálni annak lehetőségét, hogy a vírus egy wuhani laboratóriumban készült.

A tudósok megosztották e-mailjeit a Slack üzenetküldő platformon, Robert Garry professzor pedig azt írta, hogy McNeil úr “nagyon hiteles, de mint minden riportert, őt is félre lehet vezetni [sic]”.

“Don… eléggé leszögezte” – tette hozzá Andersen professzor. “Ne mondjuk el neki”. Azt mondták neki, hogy a pletykák “bizonyíthatóan hamisak”, és 10 nappal később kiadták a Proximal Origins-t.

Az ifjabb McNeil úr kilenc nappal később küldött másik e-mailjére adott válaszát megvitatva Andersen professzor elmondta kollégáinak, hogy “humorral hárította el azt a tényt, hogy elutasítom őt”, és egy “nagyon szándékos” mosolygós arcot tett hozzá.

Ifjabb McNeil úr azt mondta, hogy a tudósok válaszai befolyásolták, hogyan értelmezte az ügyet, és hogyan tudósított róla az újság.

Azt mondta, hogy a vita mostanra “patthelyzetbe” került, és “mindkét oldal hívei folyamatosan dobálják a sarat”.

“A tudományos újságírók középre kerültek – még azok a szerkesztők is, akik pártpolitikai okokból egyik oldal mellett sem kötelezték el magukat, folyamatosan azt követelik, hogy tudják, melyik magyarázat a legvalószínűbb, hogy elemzéseket rendelhessenek hozzá arról, hogy melyik politikai jelöltnek mi a haszna” – írta.

“Ha mindkét oldal hajlandó hazudni vagy félrevezetni az újságírókat, elkerülhetetlenné válnak a kínos hibák. Az igazság pedig soha nem derül ki”.

Andersen professzor azt mondta ifjabb McNeil úrnak, hogy soha nem vezette félre őt, és a válaszai “pontosak és konkrétak” voltak.

Tavaly azt mondta, hogy az üzeneteket “szélhámosok és összeesküvés-elméletek hívei eltérítették, és értelmetlen politikai cirkusszá változtatták, ahol egyes tudósokat (azaz embereket) vesznek célba és zaklatnak”.

Az üzenetek 2023-as közzétételére reagálva Rambaut professzor azt mondta, hogy nincs bizonyíték a véletlenszerű közzétételre, ezért a csoport az óvatosság oldalára tévedt.

“Nem volt bizonyítékunk arra, hogy ez nem más, mint egy természetből származó vírus” – mondta: “Ne vádoljunk meg embereket, ha nincs bizonyíték”.

Ifjabb McNeil úr azt mondta, hogy “meglepődött”, amikor elolvasta a júliusban közzétett Slack-üzeneteket.

“Nyilvánvalóan úgy érezték, hogy meggondolatlanság lenne elmondani, hogy mit gyanítanak” – tette hozzá: “Azt hiszem, ez hiba volt. Elég óvatos riporter vagyok, és nem vagyok riogató. Elmagyarázhattam volna az összefüggéseket.

“Mindenesetre úgy gondolom, hogy általában rossz ötlet félrevezetni a riportereket. A demokráciákban végül minden kiderül”.

https://www.telegraph.co.uk/…/new-york-times-donald…/