Zöldkártyák az ingatlanokhoz

 Ez év elejétől kötelező elkészíttetni az energiatanúsítványt, minden 50 négyzetméternél na­gyobb lakás adásvétele, illetve egy évnél hosszabb idejű bérbeadása előtt. A cél az, hogy a lakás energiafogyasztásának megismerésével is olyan beavatkozásra késztesse az állam a tulajdonosokat, amely csökkenti az energia felhasználását.

Az energiatanúsítvány lényege: felmérés után kiszámolja a szakértő, hogy négyzetméterenként és évente mennyi energiát fogyaszt a lakás fűtésre. A fajlagos fogyasztás – akár a háztartási gépeknél – egy A+-tól I-ig tartó jelet kap. Az alap a C-kategória, új lakás nem kaphat építési engedélyt, ha nem felel meg ennek a követelménynek.
A magyar átlagos lakás F-kategóriás, vagyis az éves fajlagos fogyasztása 240-300 kilowattóra négyzetméterenként.
Magyarországon jelenleg mintegy 4 millió lakás található, ezek kétharmada családi ház, amely azért rossz arány, mivel – a nagy hűlő felület miatt – az ilyen lakások fogyasztják a legtöbb energiát. Becslések szerint a lakások 24 százalékában vannak korszerű nyílászárók, de a fűtését csak 16 százalékuknak újították fel.
A kormány januártól hatályos lakásépítési – szocpol – támogatásról szóló rendelete is tartalmaz szabályokat az épületek energiafogyasztására. A vásárolni kívánt új lakás négyzetméterenkénti ára nem haladhatja meg a 300 ezer forintot, de alacsony fogyasztású lakás esetén elérheti a 350 ezer forintot. Alacsony fogyasztású az a lakás, amely legfeljebb 25 kilowattórát fogyaszt négyzetméterenként évente.
A rendelet a gyermekek számától és a lakás alapterületétől függően határozza meg a szocpol összegét. Az A-kategóriás lakásnál ez a támogatás 1,1, az A+ kategóriásnál 1,2, míg az alacsony energiafogyasztásúnál 1,3 szorzóval emelkedik.

Passzívház

A passzívház kifejezés Németországból származik. Ott épültek az első energiatakarékos és szinte teljesen a Nap energiáját felhasználó fűtésű házak. A passzívház egy egyszerű fizikai törvényre, az üvegházhatásra alapozva nyer hőenergiát.
Lényege hogy az épület fűtését a levegő frissen tartásához szükséges légtömeg utánfűtésével, vagy hűtésével érik el, további levegő visszaforgatásának segítsége nélkül.
Az optimális passzívház rendszer kidolgozásához több szempontot kell figyelembe venni. Feltétel a falak, a padló és a tető kiváló szigetelése, szempont továbbá az épület tájolása, az ehhez használt építési anyagok megválasztása, a beépített hőszivattyú fűtési eljárása, valamint a területen hasznosítható természetes energiaforrások kihasználása. Ez által a rendszer a beáramló napenergiát maximálisan kihasználja és a kiáramló hőveszteséget minimalizálja.

A meglehetősen nagy körültekintést és tervezést igénylő végeredmény sokkal kevesebb CO2-t bocsát ki, és költséghatékony megoldása a hőmérséklet szabályozásának. Egy ilyen épület nem fogyaszt többet évente 15 kWh / m2 energiánál.