Kicsinyesség Kora kontra Szepes Mária

 Szepes Mária december 14-én lenne 105 éves. Mária néni egyszemélyes intézmény volt, aki folyamatosan árasztotta kifogyhatatlan erejét mindazokra, akik gyöngének érezték magukat. És sugározta végtelen szeretetét. Ennek hatását még most is érezni lehet és kell. Pár gondolatának felidézésével emlékezünk a páratlan Szepes Máriára.

1.„Amiben most élünk, egy átmeneti állapot. Mindenki mindenki ellen. Borzalmas vad erők tombolnak. Nagyon sokan kerülnek olyan helyzetbe, hogy úgy érzik, nincs belőle kiút. Pedig van, de csak egyéni! Tömegmegváltás nincs! Egyénileg kell megtenned, amiért születtél. Próbáljátok magatokat megismerve, másokat segítve, mások felé a jót sugározni. Jót tenni és tudni, hogy ami most látszólag rossz, utólag kiderülhet, hogy jó.”

2. „Nem formálhatjuk át a vi­lágot a magunk képére. Minden­kinek joga van a saját világához.”

3. „Aki kapni akar, annak először adni kell. A gond az, hogy az emberek mindent azonnal akarnak, nincs türelmük végigjárni a fejlődésüknek megfelelő lépcsőfokokat. Holott a földi lét a tapasztalásról kell.”

4. „Véletlen történések nincsenek. Ha valaki szerencsétlennek érzi magát, akkor is tudnia kell, hogy az események az előzmények tükrében, vagyis okkal történnek. És azt is tisztán kell látni, hogy minden döntésünk jelzés a jövőnek. Ébredni kell ahhoz, hogy önmagunkra találjunk, hogy fényt jelenthessünk a világnak.”

5. „A gyűlölet a szeretet megbetegedése. Le kell szerelni a gyűlöletet, mert az újabb gyűlöletet és harcot szül, ami sehova nem vezet és lehúz. A szeretet felemel, könnyűvé tesz. Éljünk inkább felfelé. Az emberek többsége önző, csak önmagára gondol. Azért dolgozom – írok és tanítok –, hogy ébresztőt fújjak, bebizonyítsam, hogy a másokért való szolgálatnál nagyobb ajándék nincs. Egész életemben úgy segítettem másoknak, hogy nem kértem pénzt érte. Erre azért voltam képes, mert tudtam, hogy az anyagi javak nem sokat érnek.”

6. „Hamvas Béla mondta nekem, hogy ennek a világnak az a végtelen tragédiája, hogy hiányzik belőle a közép. Az aranymetszet. Ami középen van, ami szilárd. Én
ott vagyok!”

7. „Aki nem a saját útját járja, előbb-utóbb megbetegszik, hiszen minden fizikai fájdalom, rossz érzés üzenet a lelkünktől. Én a mai napig remekül érzem magam, egyetlen gondom az öregség. A lényeg, hogy azzal foglalkozz, ami Te vagy, találd meg az életben a megfelelő segítőtársakat, és teremtsd meg a belső harmóniádat. Csak ez számít, semmi más.”

„Világunk az utóbbi évtizedekben meglehetősen sokáig nyögte a racionálisnak mondott bal agyfélteke uralmát. Diadalát ül­te a „józan ész”. A szentnek és sérthetetlennek kikiáltott tudo­mányos tételekben éppoly eretnekség volt kételkedni, mint a spanyol inkvizíció korában a Bibliában. Az ember dölyfösen józan, racionálisan tudományos uralma alá akarta törni a szabálytalan és szabad természetet. Minden történelmi korban akadtak azonban olyan emberek, akik nem engedték kialudni a misztikus hagyományok parazsát. Őrizték a tüzet arra az időre, amikor a rideg ráció ismét kifárad.
Ma ismét ilyen korban élünk. Földünk forrong, fölgyorsult a történelem. Országok szűntek meg és születnek, örök­nek hitt és hirdetett igazságok vesztik hitelüket, ősrégi, félig elfeledett eszmék bukkannak föl és hódítanak újra.
Szek­ták ütik föl a fejüket, szélhámosok szédítenek, csalók csalo­gatják a hiszékenyeket egyre beljebb az útvesztőbe. Ám megjelennek az igazi tanítók, hiteles hagyományőrzők is. Akik sokáig rejtőzködtek, de sohasem tétlenkedtek. Közéjük tartozik Szepes Mária is.”
Idézet a PLAYBOY (!) 1992. májusi számából