Milyen lesz a Nemzeti Pedagógus Kar?

Két hónapja elindult a tanév, ám az indulatok nem nagyon csitulnak – annak ellenére, hogy a hírekben erről nem sokat hallani.

Szeptembertől bevezették a pedagógus-életpályamodellt, amelynek része a bérezés átalakítása és a munkaidő változása is. Átlagosan 34 százalékkal emelkedett a tanárok fizetése, eltörölték viszont a túlóra- és helyettesítési díjakat, a többszakos és a hiányszakon tanító pedagógusok pótlékát, illetve a minőségi bérpótlékot. A béremelés vesztesei a szakvizsgával rendelkező, régóta a pályán lévő tanárok.
A béreket a mindenkori minimálbérhez kötik: főiskolai végzettség esetén ennek a 157,8 százalékával, egyetemi végzettség esetén 172,9 százalékával kell számolni. A heti 40 órás munkaidőből 32 órával rendelkezhet az intézményvezető, ebből 22–26 órát kell neveléssel-oktatással tölteni. A kötelező óraszám eddig 22 volt. Szeptembertől az általános iskolákban délután négyig kell foglalkozásokat szervezni: az összes diáknak kötelező bennmaradni – felügyeletet délután ötig kell biztosítani.
A pedagógusok álláspontja megosztott. Akik eddig a minimumot dolgozták, nem vállaltak semmi pluszmunkát, nem képezték magukat, most jobban járnak anyagilag. Akik viszont rendszeresen helyettesítettek, vizsgáztattak, szakköröket vezettek, kirándulásokat szerveztek, értetlenül néznek, hiszen vagy alig nő a pénzük, vagy egyáltalán nem, sőt van aki kevesebbet kap, mint korábban.

Nemzeti Alaptanterv

Az új Nemzeti Alaptantervet 2013-ban az első, az ötödik és kilencedik évfolyamon, felmenő rendszerben vezetik be. Az iskolák az óraszámok tíz százalékáról dönthettek szabadon: emelt óraszámban taníthatnak bizonyos tárgyakat, de választhatnak az „extra” tantárgyak közül is, mint Hittant vagy erkölcstant heti egy órában egyelőre az elsősöknek, ötödikeseknek, illetve a hat évfolyamos gimnáziumok hetedik évfolyamának kell tanulnia. Az idei tanévben az 1-2., az 5-6. és a 9-10. évfolyamosoknak kötelező a mindennapos tesióra, amelyen relaxációt is kell majd tanítani.

Nemzeti Pedagógus Kar

A Nemzeti Pedagógus Kar (NPK) létrehozásáról szóló törvénymódosítást májusban nyújtotta be Balog Zoltán emberierőforrás-miniszter, júniusban pedig el is fogadta azt az országgyűlés. A karnak minden, az állami és önkormányzati fenntartású köznevelési intézményekben dolgozó pedagógus automatikusan a tagja lesz, az alapszabály, illetve a testület által megalkotandó Pedagógus Etikai Kódex szerint etikai eljárást folytathatnak ellenük.  A köztestület 16 szakmai tagozattal működik majd, és minden megyében és a fővárosban lesz területi szerve.
A szakmai szervezetek nem lelkesedtek a kötelező tagságú pedagóguskar ötletért: a totális fegyelmezés szándékát vélik felfedezni a kezdeményezésben, és a témát az Alkotmánybíróság elé vitték.

Érik a sztrájk

Az új kinevezésekkel egyidejűleg a pedagógusoknak alá kellett írni, hogy elismerik, tagjai lettek a Nemzeti Pedagógus Karnak (NPK). Sok helyen emiatt megtagadták a dokumentum aláírását, vagy különmegjegyzéssel voltak csak hajlandóak aláírni a papírokat. A legtöbben arra hivatkoznak, hogy ugyan a kinevezésben az áll, mindenről tájékoztatták őket, ám semmit sem lehet tudni a feladatokról, kötelezettségekről, egyáltalán a Kar hatásköréről, hiszen igazából nem létezik, nincs szabályzata. Csak annyit lehet tudni, kötelezően tag lesz mindenki – a pedagógusok amúgy az NPK-t egymás között gondolatrendőrségnek hívják.