Nem minden étel, ami annak látszik

pink-slime

Nem minden étel, ami annak látszik

Nincs hozzászólás a(z) Nem minden étel, ami annak látszik bejegyzéshez

 A 60-as évekbeli húskombinátok sokat törték a fejüket, hogyan hasznosíthatnák fel az addig kidobott csirke, marha és disznóhús olyan részeit, mint szemgolyók, izmok, inak, fogíny, stb. Nem tartott sokáig, míg kitalálták, hogy egy darálóval mindezt megdarálják, és egy úgynevezett húskrémet készítenek belőle, amit aztán szalámikhoz keverhetnek, panírba forgathatnak, és helyes kis „húsdarabkákként”, mint például a csirke-falatok, akár lefagyasztva, akár kisütve eladnak a gyanútlan vásárlóknak.

Rettenetes, ha valaki szemgolyót fogyaszt? Végülis a háború idején cipőtalpat is ettek az emberek – mondják az öregek.  Van persze egy nagy különbség: más, ha az ember tudja, hogy cipőtalpat, szemgolyót, inakat eszik, és más, ha azt hiszi, hogy egy ízletes, mondjuk karajt fogyaszt, miközben az nem más, mint cipőtalpban, jóga matracokban és más gumi alapú termékekben található azodicarbonamide (amit egyébként a fehérkenyér lisztjének fehérítéséhez is használnak) összekeverve különböző fogyasztásra nem kívánatos ledarált állati maradékkal és adalékanyagokkal.
Na jó, de mitől lesz egy ilyen darálmánynak hús-, egyáltalán elfogadható íze? Először is az egész egy óriási baktérium tenyészet (pl E.coli), fertőtleníteni kell, ezért alaposan megmossák ammónium hidroxidban. Ettől végképp rettentes íze lesz. Hogy húsként eladható legyen, megízesítik mesterséges ízesítőkkel. Hogy hússzíne legyen, mesterséges színezőkkel megfestik.  Tehát nem is annyira a szemgolyóevéssel, mint inkább a vegyszerekkel van a probléma.

Étel vagy álétel?

Két éve, egy amerikai non­pro­fit orvosi szervezet támadta a McDonalds-ot az elhízás elleni kampányában.  Azt hirdették, hogy az elhízás, a cukorbetegség, a magas koleszterinszint, a hiperaktivitás és szívinfarktus a gyorséttermek elterjedésével hozható összefüggésbe, mely annak következménye, hogy a gyorséttermek kínálata nem a test számára szükséges tápanyagokat biztosítja.
Mikor a gyorséttermek kínálatának összetételét megnézzük, azt találjuk, hogy jó részük nem található meg a természetben, csak laboratóriumokban.  Ezen termékek – bár korábban igen jó ötletnek tűntek, és haszonélvezőiknek bizonyára jó ötletnek tűnnek a mai napig – fogyasztására az emberi szervezet nincsen felkészülve.  Sajnos a szupermarketekben vásárolt húsok és előre elkészített ételek gyakran semmivel sem jobbak, mint a gyorséttermek menüi.

About the author:

Leave a comment

Back to Top